A növények egyedfejlődése

1. heterotróf szakasz: megtermékenyítés, csíra és mag képzés, nyugalmi állapot
2. csírázás folyamata: egészséges, érett mag, víz, oxigén, és megfelelő hőmérséklet

csírázás:

1. a mag megduzzad
2. felreped a maghéj
3. kibújik a gyököcske (rögzítés, nedv szívás)
4. kibújik a rügyecske
5. kifejlődik a palánta (zöld levél) => fotoszintetizál, A növény autotróf táplákozási szakasza

palánta:

-belső feltételek a növényi hormonok

-külső feltételek:

• víz
• fény
• CO2
• ásványi anyag
• hőmérséklet

Ez fajonként és életszakaszonként változik.

A mag

A növény "gyereke".

A megtermékenyítés után érés, nyugalmi állapot és csírázás követi egymást.

Magfelépítése:

kétszikű                                                              egyszikű

Termés

áltermés                                                            valódi termés

termő + más                                                                 termő

                                                                             1. száraz felnyíló

                                                                                     2. száraz fel nem nyíló

                                                                 3. húsos

pl.:                                                                            pl.:

alma                                                                        1. bab

körte                                                                2. makk, lependék

                                                                           3. csonthéjasok

A magvak terjedése:

• szél útján
• víz útján
• állatok által
• önterjesztő

A zárvatermők megtermékenyítése

önmegporzás - ritka
idegen megporzás - gyakori

virágpor
-víz
-állatok
-szél

A magház terméssé alakul.

A szaporodás

Az élőlénynek két küldetése van, az önfenntartás, és a fajfenntartás.

A fajfenntartás és a szaporodás: 

• ivartalan: egy szülő kell hozzá pl.: telepszaporodás, szőlő homokba dugásával, kaktusz ág ledugásával, spóra (nem mag!) mohák, harasztok.
• ivaros: a növény ivaros szaporító szerve a virág.

A teljes virág képei:

hímnős virág

hím virág

nővirág

nő virág

virág: egy darab a száron (szegfű/rózsa)

virágzat: több virág csoportosul (orgona/napraforgó)

Anyagszállítás a növényben

A szállítószövet fa részében a vizes oldatok felfelé áramlanak a szárban. A háncsban pedig felfelé. Ez a növény nedvkeringése. A nedvkeringést fenntartó tényező: gyökérnyomás; levél szívóhatása.

Párologtatás: a gázcserenyílásokon át nem csak CO2 és O2 cserélődik a légzés és a fotoszintézis által, vízpára is.
A gázcserenyílást nyitja:

• fény
• kevés széndioxid 
• alacsony páratartalom
• magas hőmérséklet
• szél

A növények mozgása függ a növekedéstől, pl.: az ág a fény felé nő. A mozgás a sejtek víztartalmától, feszességi állapotától is függhet. A tulipán fény és hő hatására. 

A levél

kétszikű levél, pl.: fa  ^

egyszikű levél, pl.: fű  ^

Fotoszintézissel a növény több O2-t termel, mint amit felhasznál. Ez nagyon fontos földi élet szempontjából.

A szár

feladatai:

• tart
• szállít

A hajtás tengelye.

1. lágy szár

2. fás szár

Évgyűrűk: egy évben kialakult szállítóelemek együttesen. 

Rügy: hajtáskezdemény + burgonya gumó, tulipánhagyma, szőlő kacs 

Gyökér

feladatai:
- rögzítés
- felveszi a vízben oldott ásványi sókat
- szállít

gyökér hossz metszete

gyökér kereszt metszete

Típusai: 

egy darab: gyökér

az egész: gyökérzet

A gyökérzet fizikai folyamatokkal veszi fel a talajból, a vízben oldott ásványi anyagokat. A víz felvétel egyik folyamata a szívóerő (levél), a gyökér nyomja fel a folyadékoszlopot.

Módosult gyökerek: amelyek a 3 alapfeladaton kívül még mást is elvégeznek.

Répa raktározó gyökere

Kukorica támasztógyökerei

Az állandósult szövetek

Az osztódó szövetekből képződnek.

1. bőrszövet: szorosan záródó, lapos vastag falú sejtek.
2. szállító szövet: farész; felfelé szállítja a nedveket, tágabb átmérőjű csövekben, gyors áramlás
   háncs; szűkebb csövek, cukor oldatokat szállít le lassabban
3. alapszövet: a növényi szervek tömegét alkotják
   fajtái:
   - táplálék készítő alapszövet, fotoszintetizál, zöld színtest
   - raktározó alapszövet, keményítő, fehérje olaj a gyökerekben, gumókban, termésekben
   - szilárdító alapszövet, merevíti a szárat
   - kiválasztó alapszövet, anyagcsere végtermékeket választanak ki, testfelszín (muskátli), test belseje ( gyanta)

A sejt, és az osztódó szövetek

A sejt az élő test alaki és működési egysége. A moszatokban és zuzmókban telepeket hoznak létre, hajtásos növényekben szöveteket. A szövetek szerveket hoznak létre, pl.: levél. A szervek hozzák létre a szervezetet.

A növényi sejt nagyobb mint az állati, és sokszögletű.

Osztódó szövetek: belőlük lesznek az állandósult szövetek, kis méretűek, vékony falúak, nagy magvúak, hézagmentesen illeszkednek. Gyökércsúcs, szárcsúcs, kambiumban van.

Egyedfejlődés

Embrionális fejlődés

Mennyiségi és minőségi változások sora. A megtermékenyítéstől az ivarérettségig, tágabb értelemben az egyed pusztulásáig tart.
szakaszai: zigóta - szedercsíra - hólyagcsíra - bélcsíra - embrió - születés

Poszt embrionális fejlődés

átalakulás nélkül: rákok, pókok, halak, hüllők, madarak, emlősök

átalakulásos fejlődés: kétéltűek, rovarok

1. kifejlés pl.: sáska (vedlés)
2. átváltozás pl.: szitakötő (vedlés)
3. teljes átalakulás  szakaszai: pete->lárva-> báb-> kifejlett rovar

Szülők és utódok

Az élőlény életműködései: önfenntartó és fajfenntartó
Szaporodás: ivartalan: egy szülő kell hozzá
                    ivaros: két szülő kell hozzá
az ivarsejt megtermékenyülése lehet: külső (hal, béka)
                                                       belső (az anya testében - puhatestűek, ízeltlábúak, hüllők, madarak, emlősök)

Szaporító szervrendszer:
hím: herék, ondóvezeték, járulékos mirigyek, párzószerv
nő: petefészkek, petevezetékek, méh, párzószerv
hímnő: mind a kettő ivarsejtet termeli, kölcsönösen termékenyítik meg egymást, pl.: puhatestűek

váltivarúság: egy testben csak az egyik nem ivartestei vannak, hím vagy nőnemű az élőlény.
ivari két alkatúság: a két nem láthatóan különbözik.
embrionális fejlődés: nagy számú pete, ikra az anya testén kívül, kisebb számban tojás, emlősök a testen belül.

Az életfolyamatok szabályozása

A szabályzás az idegsejtek által történik, amelyek kapcsolatban állnak egymással, és létrehozzák az idegrendszert.
Az idegrendszer működése a reflex.
Az állatvilágban az idegrendszerben különböző fejlettségi fokai vannak.

1. legkezdetlegesebb a csalánozók diffúz idegrendszere, benne az idegsejtek laza hálózatot alkotnak. 
2. Férgek, puhatestűek, ízeltlábúak: dúc idegrendszer. A dúc idegsejtcsoport, amelyek testtályanként párosával helyezkednek el a hasi oldalon, és láncot alkotnak.
3. a csőidegrendszer, gerincesek (háti oldalon)
                   központi idegrendszer                                           környéki idegrendszer
                          /                     \                                                          /     \
                       agyvelő            gerincvelő                                agy idegek   gerinc idegek
                             |                                 \
   agytörzs,  közti agy, kis agy, nagy agy    agy idegek, gerincvelői idegek

Hormonálos szabályzás

Az idegrendszerrel együtt működik.

A hormon folyékony halmazállapotú, kis mennyiségű, nagy határú szabályozó anyag, amely a belső elválasztó mirigyekben termelődik, a vérbe jut. Szabályozza az állatok összes életfolyamatát. pl.: szaporodás, ízeltlábúaknál vedlés, stb.

Érzék szervek

A külső és belső környezet állapotáról tájékoztatják az idegrendszert. Az érzékelő sejtek, a receptorok, ingereket fognak fel.

receptor+segédberendezés=érzékszerv

Fény érzékelés

fény érzékelő sejtek: elszórtan a férgeken, hólyagszerű szervek a csigák tapogatóin, iránylátás pontszemek, szemek és összetett szemek az ízelt lábúaknál, gerinceseknek hólyag szem.

Mechanikai érzékelés: tapintás; szőrök, csápok segítségével az ízelt lábúak, oldalvonal a halaknál.

Gerincesek fülében van a csiga ( benne a receptor sejtek) a fülben van az egyensúly érzékelő szerv.

Vegyi érzékelés:
szaglás: gázokat érzékel, a lepkéknek a legjobb a szaglása
ízlelés: folyékony halmazállapotú anyagok vegyi érzékelése. A rovarok a végtagjaikon, de a szájszervükkel is.

Anyag szállítás, keringés

egysejtűek: plazmán belül, plazma áramlással
szivacsok, csalánozók: űrbél + (szivacs) vándor sejtek

nyitott keringési rendszer:

a csőrendszer önmagába nem tér vissza

ízelt lábúak, puha testűek

zárt keringési rendszer:

önmagába visszatérő csőrendszer

verőerek, hajszálerek, gyűjtőerek

gyűrűs férgek, gerincesek

Kiválasztó szervek

Vizelet létrehozására és eltávolítására való.
szivacsok csalánozók: egész testfelületen
Az állatvilág fejlődése során, egyre bonyolultabb üreges csőrendszer hozza létre, és távolítja el a vizeletet, közben a hasznos elemek vissza szívódnak, nem pazarol.

lapos férgek: elő vesécske
gyűrűs férgek: szelvényenként páros vesécske
rovarok, pókok: malphigi csövek, a vizeletet, a bélbe ürítik

gerincesek:

Légzés

oxigén felvétel
szén-dioxid leadás

külső: a környezet és a szervezet között
belső: a testfolyadék és a sejtek között

A kültakarón keresztül

szivacsok, csalánozók, férgek

légcső rendszerrel

a légcső annyira szerte ágazik, hogy a sejtekig viszi az oxigént

kopoltyúval

A kopoltyú erekkel dúsan átszőtt hámsejt.

rákok kagylók, ebihalak, halak

tüdővel

kétéltűek: békák, kis tüdő, torok izmok, bőr légzés

hüllő: nő a tüdőfelület, borda közi izmok

madarak: 5 pár légzsák, bordaközi izmok, legfejlettebb

emlősök: bordaközi izom, rekesz izom

Állatok táplálkozása

Heterotróf szervezetek, növény evők, mindenevők, ragadozók

Az állatvilág fejlődése során az emésztés először sejten belül történik, fejlettebbeknél sejten kívül. A felszívódott anyag egy része beépül, a másik része energiává alakul, a felesleg ->salakanyag.

A gerinctelenek emésztőrendszere

szivacsok és csalánozók: űrbél
férgek: bélcsatorna: elő-, közép-, utóbél, végbél nyílás
puhatestűek: redős állkapocs, reszelő nyelv
ízeltlábúak: rovarok: életmódnak megfelelő szájszerv
                 pókok: csáprágó, rágó, testen kívül emésztenek
                 rákok: ollók, rágók

A gerincesek emésztőrendszere

3 szakaszos emésztő csatorna, emésztő mirigy, életmódra jellemző száj, és fogak.

kloáka: minden ott jön ki

madarak csőre életmód szerint, zúzó gyomor

emlősök:
redős - növényevő
tarajos - ragadozó
tűhegyes - rovarevő
gumós - mindenevő

Mozgásszervek, -formák

1. helyzet változtatás
2. hely változtatás

mozgás váz nélkül

csalánozók: hám izom sejt

férgek: bőrizomtömlő /hám + sima izom/

puha testűek: módosult bőr izom tömlő

mozgás váz segítségével

ízelt lábúak

gerincesek

Ízelt lábúaknál az izom a vázon belül van, a gerinceseknél pedig a csonton kívül.

a gerincesek mozgásszervei

(csont és harántcsíkolt izom)

halak: páros és páratlan úszók

kétéltűek: ugróláb

hüllők: toló láb, kígyozó mozgás

madarak: életmódra jellemző láb típus

emlősök: életmódra jellemző láb típus 

Kültakaró

feladatai:

• védelem
• mozgás
• légzés 
• kiválasztás
• érzékelés

gerinctelenek: 

egyrétegű hám, 

szivacsoknál fedősejt, 

csalánozóknál hámizom sejt

férgek és puhatestűek: 

csupasz nyálkás

ízelt lábúak: 

kitin takaró (vedlik)

gerincesek: 

több rétegű hám + irha és bőr alja 

hal: nyálkás és pikkejes

kétéltűek: csupasz bőr + méregmirigyek

hüllők: elszarusodott bőr

madarak: tollak + faggyú mirigy

emlásök: mirigyekben gazdag, szőrzet

+ köröm

+pata

+karom

+tülök

Test szerveződés az állatvilágban

A világ legkisebb élőlényi, működési és alaki egysége a sejt.

sejt szervecskék

szövet: azonos alakú és működésű sejt halmaz.
Az állatvilágban a szövet a szivacsoknál kezd kialakulni, ezek állszövetes állatok.
A csalánozóknál már vannak valódi szövetek.

szerv: többféle szövet építi fel pl.: gyomor: hámszövet-sima izomszövet

szerv rendszer: több szerv összehangolt működési egysége pl.: táplálkozás szervrendszer, légzés szervrendszer, kiválasztás szervrendszer

szervezet: több szervrendszer építi fel

Gombák

A gombák önálló országot alkotnak.

gombák

/           \

egysejtű               több sejtű:

                      telepes,

                                        gombafonalakból áll

                                        a sejtfalban van kitin

                                          /                     \

                                         növény             bogár

Táplálkozásuk: heterotróf; szerves anyagokat egyszerűbbekre bontanak le.

1. korhadék lakó (penész gomba)
2. élősködő
3. együtt élő (fák gyökere és a gombák)

Szaporodás spórákkal: 

• tömlő (élesztő gomba, penész)
• bazídium (kalaposok)

ehető gombák:

róka gomba

csiperke

őzlábgomba

szegfűgomba

Sejtmagvas egysejtűek

Az ostorból 1 vagy 2 van, és nagy, a csillókból sok és kicsik.

Vírusok és sejtmag nélküliek

Az élővilág országai

Vírusok

A vírus csak élő sejtben tud szaporodni, ezért nem tekinthető élőlénynek.

Az élővilág általános élősködője.

Gyógyszer nincs ellene.

Baktériumok

Nagyobbak mint a vírusok, tipikus élőlények.

Sejten kívül tud szaporodni.

Táplálkozás: 

• heterotróf (mint az állatok)
• autotróf (fotoszintetizál)

Fajtái:

• erjesztő
• lebontó
• betegséget okozó (pl.: vérhas, pestis, kolera)
• stb.